Szeged - hétköznap - XXXIII. kupac

Szeged körül - VI. kupac

Pár szó a legendás régi objektívekről

Mert sok hülyeséget olvastam.

Szerencsés vagyok, mert egyrészt a filmes korszakomból is megmaradt jó néhány objektívem, másrészt a kétezres évek elején, amikor irreálisan alacsony volt az áruk, jól bevásároltam. Persze csak a kicsit és közepesen értékes darabokból, a nagyon jókra akkor se volt pénzem. Azóta nem keveset használtam őket, összegyűlt némi tapasztalatom. 

                                                                                                                                                 

Amit leírok, szigorúan amatőr vonalon érvényes.

Utálni fogtok.

Először is, el kell különíteni a használati értéket és az árat. Mivel egyre kevesebb hibátlan, szép állapotú régi objektív van a piacon, az áruk egyre magasabb. Ez természetes. És annyiba kerülnek, amennyiért el lehet adni.

Érnek annyit? Egy gyűjtőnek biztosan.

Ha viszont a kép a lényeg, hát...

Ötfelé bontanám a dolgot:

·        Nagy látószögű objektívek - 35 mm és alatta - két olyan darabbal találkoztam, ami megközelíti a Canon 18-55 IS kitobjektív szintjét (Carl Zeiss Jena  Flektogon 35mm/2,4 és Super-Multi-Coated Takumar 35mm/3,5). A többi, ami a kezemben volt, elvérzett mellette. De ez természetes is. Az alap ok az, hogy a filmnek nem számított, milyen szög alatt esik be rá a fény. A digitális érzékelőnek számít. A másik ok a bevonatok minősége.  Nagy látószögű objektívből digitális gépre tervezettet kell venni. Persze megoldás az is, ha a képi hibákat a legendás objektív egyéniségeként határozzuk meg...

·        Alap objektívek  - 50 mm körül - itt érdemes keresgélni. Vannak jók, amik bármely rendszer saját 50mm-es lencséivel is felveszik a versenyt. Itt nagyon fontos, milyen célra akarjuk használni az adott darabot. Egyéniség és bookeh-master van sok, relatíve olcsón. Olyan, ami felbontásban, bevonatban, színvisszaadásban is ott van, már nincs annyi, olcsón pláne nincs. Érdemes próbálgatni őket, ha nem tetszik, kis buktával el lehet adni.

·        Kistelék - 60- 135mm - ez az a tartomány, ahol ár-érték arányban verhetetlenek a régi objektívek.  Nagyon jó rajzolatot, szép színeket kapunk relatíve olcsón, persze a bevonat más kérdés, napellenző kötelező. 

·        Teleobjektívek - 135-300 mm - határeset. Vannak használható, szép rajzú objektívek, de a viszonylag nagy súly és az autófókusz hiánya problémássá teszi a használatukat. Képminőségben a modern belépő szintű zoomoknak azért odavernek. Nem árt az állvány.

 

·        Nagytelék - 300 mm felett - hát... Ilyenből kevés van, drágák és nem igazán használhatóak. A magas kezdő fényértéket még legalább 1, de inkább két értékkel le kell blendézni az elfogadható képminőséghez, de akkor már elköszönhetünk a távolságméréstől, és ezen a gyújtótávolságon szemre élességet állítani nem egyszerű (Liveview és Focus peaking azért sokat segít). Az a véleményem, hogy akinek nagytele kell, az gondolja át, tényleg kell-e. Ha igen,akkor vegyen saját rendszerűt.

Régi manuális objektívek, amiket jelenleg is használok:

·       CZJ Pancolar 50mm/1,8 MC - felbontásban, pláne a képszéleken veri a Canon 50mm/1,8-at és a színei is tetszenek. Mechanikailag nem a legjobb.

·       SMC Pentax 50mm/1,7 - kellemesen lágy (Nem életlen. Lágy. ) képe van, és nagyon szépek a színei. Főleg portréra használom. Mechanikailag egy remekmű.

·      Pentacon 100mm/2,8 - teljesen kinyitva is meglepően éles, de nem túl kontrasztos, szépek a színei. Portréra tökéletes. Mechanikailag egy rémálom

·       CZJ Sonnar 135mm/3,5 MC - a kedvencem. Éles, kicsit túl kontrasztos, szép színek. Nagyon jól használható objektív, teljesen nyitva is éles. Mechanikailag nem a legjobb.

·       Jupiter-21M 200mm/4 - olcsó és jó tele. Éles, oroszos színvilágú objektív, 5,6-tól jól rajzol. Dögnehéz. A mechanikája valószínűleg háborúra lett kitalálva.

A végére ismét ideírom: ma a használhatóság és az ár nem tartoznak össze. Ez nem is elvárható. De ha tudjuk, mit keresünk, kifoghatunk olcsón egészen jól használható darabokat.

Ja, a kedvenceim:

·         Legendás -  mindenki hallott róla, mert annyi volt belőle, mint a szemét.

·         Egyéniség - van valami látványos képalkotási hibája

·        Bookeh-master - életlen képe van, de a háttér szép színes, vagy a lencserendszer sajátosságai  miatt látványosak, de zavarosak és zavaróak az életlen részek.

·         Fellelt állapot - hulladék

·         Apró karcok a frontlencsén, a képalkotást nem befolyásolják - De. És többnyire nem aprók.

·         Egy kevés, könnyen eltávolítható gomba - Most még kevés. És nem távolítható el. Ráadásul a többi objektívedre is átterjedhet.

·         Fájó szívvel válok meg tőle - Tegnap vettem gombokért, de ehhez mi közöd?

·         Szűrőmenet sérült, de használható - leejtették. Rizikós.

·         Látszik, hogy javítva volt - Barmolva volt. Ha javítva lett volna, az nem látszana.

Azt mondták, kell a szöveg a SEO-hoz...

Szeretek fotózni.

Nem állítom, hogy tudok.

Nem vagyok profi fotós, nem is akarok az lenni. Számomra a fotózás játék és élmény.

Erre a blogra azokat a képeimet teszem fel, amelyek talán többek, mint illusztráció.

Canon dslr-t használok, immáron a harmadikat. Nem azért, mert jobbnak tartanám bármely más rendszernél.  Amikor az első digitális tükrösömet vettem, a fő szempont a régi filmes objektívparkom (azok a legendás régi objektívek - erről még lesz szó) adaptálhatósága volt. Ezen a téren akkoriban a  Canon vitte a pálmát.

De talán ez nem is olyan lényeges.  Csak a kép számít.

Ami innentől jön, szigorúan a személyes véleményem.  Mindenkinek szíve joga másképp látni.

A fontossági sorrend a képnél (amatőr fotóról beszélek, ahol nincsenek külső kényszerítő erők, elvárások, határidők, stb ):

1. Téma - tudd, hogy miről beszélsz.

2. Figyelem - csak azt tudod lefotózni, amit meglátsz.

3. Kompozíció - hogy másoknak is egyértelmű legyen, miről beszélsz.

4. Fényviszonyok - az első két pont által meghatározva - jaja, néha várni kell.

5. Technikai tudás -  az elképzelt fotót valahogy össze kell hozni.

.

.

.

99. Objektív - fontos. Csak nem nagyon. Inkább az a fontos, melyik mire való. Ha a gyújtótávolság és a fényerő megfelel az első öt pontban meghatározott feltételeknek, nagy baj nem lehet. Vannak minőségi különbségek, de általános használatnál  (max. A4 nyomat, max. 1080p képernyő) ezek nem igazán jönnek elő. Persze a pixeleket egyenként vizsgálva sok mindent ki lehet mutatni, de az egy másik, szerintem kevésbé szórakoztató játék.

100. Gépváz illetve rendszer - a mai vázak messze többet tudnak, mint amit a használójuk (ok, biztos vannak ritka kivételek), persze a megfelelő kategóriában. Ráadásul jól tudják ezeket a dolgokat. Az egyes rendszerek közötti különbségek nem képminőségben jönnek elő. Itt is áll, hogy nem a gyártó, hanem a képhez szükséges képességek megléte számít.

A  véleményem az, hogy a jó fotóhoz az első öt ponttal kell foglalkozni, méghozzá sokat. Elméletben és gyakorlatban is. Szerencsére a net tele van jobbnál jobb, ingyenesen elérhető oktatóanyagokkal és remek, művészi képekkel . Felszerelést csak akkor érdemes bővíteni, ha a jelenlegi már egyértelmű korlátot jelent. Közhely, de ideírom:  nem a nagyobb felbontástól lesz jobb a kép.